Andal�ziai

A modern andal�ziai a spanyol l�, lesz�rmazottja, mely az arab �s a berber melett a legnagyobb ht�st gyakorolta a vil�g l�teny�szt�s�re. A XIX. sz�uadig Eur�pa els� sz�m� kedvenc lova volt. A renesz�nsz klasszikus lovasiskol�ban spanyol lovakon �ltek. A b�csi spanyol-iskol�ban is - mint a neve is jelzi - spanyol lovakat haszn�ltak. A h�res lipicai �s s�anyol lovakt�l sz�rmazik, melyet a XVI. sz�zadban hoztak be Spanyolorsz�gb�l a szlov�niai Lipic�ra. A spanyol l� majd minden fajta kialakul�s�ban szerepet j�tszott, �s sz�mos amerikai �llom�ny is bel�l�k sz�rmazik.

TENY�SZT�S: Az Andal�z teny�szt�s k�zpontjai Jerez de la Frontera, Cordoba �s Sevilla voltak, ahol karthauzi szerzetesek ir�ny�tott�k a fajta alakul�s�t. A spanyol l� feltehet�en az �shonos, a tarp�nnal rokon sorraia �s a berber h�d�t�k lovainak kever�k�b�l sz�rmazik.

JELLEMZ� TULAJDONS�GOK: Az andal�ziaira jellemz�, hogy nemes megjelen�s� �s b�r nem gyors, de atletikus, szeret menni. A fej nemes, jellegzetes kosfej alakul�s�, a s�r�ny �s a farok sz�rei hossz�ak, d�sak �s gyakran hull�mosak.

A fajta kialakul�sa:

BERBER: Er�t, t�zess�get, men�kedvet, b�tor term�szetet, �leter�t �r�k�tett.

SORRAIA: A "primit�v" �s�llom�ny kem�nys�get, kitart�st adott.

K�rnyezet: Meleg �ghajlat

Eredet: J�gkorszak el�tt

Jellege: Melegv�r�

Sz�nei: Pej, sz�rke

Hasznos�t�s: H�tasl�

Marmagass�g: M�ret�k 160 cm.   

Forr�s: Hat�roz� k�zik�nyvek: Lovak