Amerikai quarter l�

Senki sem tudja eg�szen pontosan, hogyan is j�tt l�tre a quarter l�. N�h�nyan �ll�tj�k, hogy ez a legr�gebbi, Amerik�ban teny�sztett fajta, �s az indi�nok �ltal kiteny�sztett chickasaw p�nit�l sz�rmazik. Ezek alacsony, z�m�k, spanyol eredet� lovak voltak. A pion�rok szerett�k a l�versenyt, �s term�szetesen szerett�k volna, ha min�l gyorsabbak a lovaik.Egyes felt�telez�sek szerint a quarter kiteny�szt�s�hez teliv�r lovakat haszn�ltak, amelyeket m�g azel�tt hoztak Amerik�ba, hogy Angli�ban l�trehozt�k volna a t�rzsk�nyvet. A quarter lovat a negyed m�rf�ldes versenyt�vr�l nevezt�k el. Amerika-szerte sok versenyt rendeztek, de nem a mai �rtelemben vett versenyp�ly�kon. Az esetek t�bbs�g�ben a versenyekhez egyszer�en szabad, akad�lyokt�l mentes ter�letet kerestek.A verseny l�tulajdonosok, vagy lovasok k�zt folyt, �s az nyerte meg, aki� a leggyorsabb l� volt. A quartert �s a teliv�rt Amerik�ban hasonl� �temben teny�sztett�k.  N�h�ny teliv�rt mindk�t fajt�hoz felhaszn�ltak teny�szm�nnek, �s sok r�vidt�vfut� lovat teliv�rk�nt jegyeztek be az amerikai t�rzsk�nyvben annak ellen�re, hogy nem mindegyik�k v�rvonala volt visszavezethet� az angol t�rzsk�nyvekre. Egy m�sik elm�let szerint a quarter lovat sokkal k�s�bb, d�lnyugaton teny�sztett�k ki. D�lnyugaton a r�vidt�v� versenyek voltak a legn�pszer�bbek, s a cowboyoknak nagyon robban�kony �s k�nnyen lovagolhat� l�ra  volt sz�ks�g�k, amely terel�sre is alkalmas volt. Tal�n jobb lett volna, ha a quartereket "fajta" helyett "l�t�pusk�nt" tartj�k nyilv�n, de ma a quarter lovat egy�rtelm�en �n�ll� fajt�nak tekintik.

Le�r�s 

A feje kicsi, hegyes f�l�hez k�pest r�vid �s sz�les, a fara er�s �s izmos. A mart�j�k terjedelmes, ami j� alapot k�pez a nyeregnek. A fart�j�k kiv�telesen r�vid. A quarter l� nagyon sz�p testalkat�, intelligens �s tanul�kony.

Az Amerikai Quarter L� Sz�vets�g, amelyet 1940-ben alap�tottak, a legnagyobb teny�szt�i sz�vets�g az eg�sz vil�gon, csaknem 4 milli�s tags�ggal.

Hasznos�t�s

B�r a legt�bb amerikainak a quarter lovakr�l kiz�r�lag a western lovagl�s jut esz�be, ez a l� kiv�l� versenyl� is. A lovasp�l�ban �s a d�jugrat�sban is egyre n�pszer�bb. Szabadid�s lovagl�sra is remek�l alkalmas.

A quarter l� a nev�t negyed (quarter) m�rf�ldes versenyt�vr�l kapta. A lovat eredetileg "quarterpather"-nek h�vt�k, k�s�bb " negyed m�rf�ldes gyarmati versenyl�"(!) lett a hivatalos neve, ezt k�vet�en r�vid�lt a neve amerikai quarter l�ra.

Quarter+ arab= quarab

1819-ben l�trehoztak egy regisztert az arabb�l �s a quarterb�l keresztezett lovak sz�m�ra, 1991-ben pedig �jabb regisztert hoztak l�tre, amelybe az amerikai foltos lovakat is felvett�k. A quarab l�nak csak arab, quarter vagy amerikai foltos v�rvonala lehet, �s mindk�t sz�l�j�nek szerepelnie kell a fajtaregiszterben. A quarab �gy n�z ki, mint egy arab vagy egy quarter l�. A feje t�bbnyire eleg�ns, nagy szemekkel, sz�les homlokkal �s konk�v orral. Marmagass�guk 141-162 cm.

Marmagass�g: �tlagosan 152 cm. 

Sz�nek: Minden l�sz�n megengedett, valamint lehetnek jegyek a l�bon �s fejen. Ha t�l sok rajta a feh�r, akkor amerikai foltos l�k�nt jegyzik.

Forr�s: PonyClub, Amerikai �lomlovak