Lipicai

A lipicai lovak teny�szt�se a 16.sz�zadban kezd�d�tt, amikor az osztr�k f�hercegeknek sz�ks�g�k volt lovakra az el�kel�s�gek sz�m�ra.A lipicai k�l�n�s er�t �s �gyess�get tanus�t az �n. magasiskola neh�z dressz�r�j�ban.Term�szetesen szer�nyebb feladatokra is alkalmas.

M�g el�rik a h�rom�ves kort, a magasiskola sz�m�ra kiszemelt lipicaiakat az ausztriai Piberben f�lig vadon nevelik.A nyarakat a m�ntelep t�bb mint 1500 m�ter magasan fekv� havasi legel�in t�ltik.

Spanyol Lovasiskola B�csben

A B�csi Spanyol Lovasiskola lovasai a magasiskola legh�resebb mesterei k�z� tartoznak.Teljes eg�sz�ben a feladatuknak kell szentelni�k magukat. K�pz�s�k 10-15 �vig tart, csak azt�n viselhetik a "felk�sz�t� lovas" c�met, amely a m�nek kik�pz�s�re jogos�tja fel �ket.Eg�sz �let�kben arra t�rekszenek, hogy el�rj�k a legnagyobb t�k�lyt egy klasszikus lovagl�si st�lusban.

Ha a lipicaiakr�l besz�l�nk, azonnal a B�csi Spanyol Lovasiskola gy�ny�r� h�feh�r m�njei jutnak az esz�nkbe. Ezeket a lovakat, amelyek egy�pk�nt barn�k vagy feket�k is lehetnek, Ausztria, Magyarorsz�g, Szlov�nia �s Rom�nia k�l�nb�z� telep�l�sein teny�sztik.

Faji jegyek

Ez az �rt�kes faj eredetileg a mai Szlov�nia ter�let�n tal�lhat� Lipic�r�l sz�rmazik. Az ottani karszthegys�gben, amelyet kem�ny, k�ves talaj jellemez, rideg �ghajlat uralkodik: a telek nagyon hidegek, a nyarak pedig sz�razak.A kedvez�tlen k�r�lm�nyek azonban, �gy t�nik, j�t tetttek a lipicai lovaknak, ennek k�sz�nhetik hossz� �lettartamukat �s j� er�nl�t�ket.Sok h�sz�ves vagy ann�l is �regebb cs�d�r k�pes a magasiskola legnehezebb gyakorlatainak teljes�t�s�re is.Gyakran a 30 �ves kort is meg�rik!

Marmagass�g

A piberi t�pus �ltal�ban csak mintegy 150cm magas.M�s v�rvonalak azonban el�rik a 165cm-es magass�got is.

Sz�n

Egy�ntet�en sz�rke, vannak azonban barna �s fekete sz�n�ek is.A sz�rk�k barna vagy fekete csik�k�nt sz�lettek.