Megsz�letik a csik�

Rendes k�r�lm�nyek k�z�tt a csik� gyorsan �s minden neh�zs�g n�lk�l vil�gra j�n, ha a sz�l�s egyszer megkezd�d�tt. M�gis fontos, hogy gyorsan odah�vhassunk valakit, aki tiszt�ban van vele, mit kell tenni, ha komplik�ci� ad�dn�k.

Az ell�s f�zisai

EL�TTE N�H�NY �R�VAL

Ha a kanca egy�tt van a legel�n a t�bbi l�val, akkor kiv�lik a csapatb�l. Amennyiben az ist�ll�ban �ll, nyugtalanul fel-al� j�r a bokszban. N�ha meghemperedik �s a has�t n�zegeti. Ez azonban t�ves riaszt�s is lehet, mivel a kanca az ell�s el�tt egy h�ttel, esetleg m�r kor�bban is �gy viselkedik. Amikor megkezd�dnek a tulajdonk�ppeni f�j�sok, a kanca er�sen izzad. N�h�ny �r�val a csik� vil�graj�vetele el�tt a farok k�t oldal�n gyakori az �d�m�s besz�r�d�s.

Mik�zben a kanca nyalogatja a csik�t, tisztogatja, sz�r�tgatja �s �l�nk�ti a v�rkering�s�t. Ugyanakkor felveszi a szag�t, amit most m�r b�rmikor felismer.

A magzatv�z elfoly�sa

A sz�l�s tulajdonk�ppen a magzatv�z elfoly�s�val kezd�dik. Ez az a folyad�k, amely a csik�t a magzatburokban az anyja has�ban k�r�lveszi. Amikor a csik� a m�hben a sz�l�csatorna fel� mozdul, kifakad a magzatburok, �s a magzatv�z elfolyik. A csik�nak most m�r gyorsan meg kell sz�letnie, k�l�nben nagy a vesz�lye, hogy elpusztul. El�ls� l�bainak legk�s�bb 20 perccel a magzatv�z elfoly�sa ut�n l�that�v� kell v�lniuk, s a csik�nak az azt k�vet�  �t percben (de legfeljebb f�l �r�val k�s�bb) meg kell sz�letnie. Ha nem �gy t�rt�nik, vagy ha el�sz�r a h�ts� l�bak t�nnek fel, felt�tlen�l �llatorvost kell h�vni. A csik�t sz�let�se ut�n m�g mindig a magzatburok veszi k�r�l(a magzatburok h�rty�ja, amely a m�hben v�dve k�r�lveszi). A csik� elr�gja mag�t az anyj�t�l, ennek k�vetkezt�ben elszakadhat a k�ld�kzsin�r. A kanca r�viddel az ell�s ut�n fel�lla, lev�lik a m�hlep�ny.

Kezd�dik az ell�s

1. R�viddel azut�n, hogy a magzatv�z elfolyt, megjelennek az el�ls� l�bak.

2. Most megjelenik a fej.

3. L�that�v� lesz a fej �s a test t�bbi r�sze, a csik� felszak�tja a v�d� magzatburkot.